A legtöbb állami egyetemen az alapképzés tandíjmentes, csak félévi hozzájárulás van – Heidelbergben például 189,80 €; az EU-n kívüli hallgatók Baden-Württembergben (félévente 1500 €) és a TU München egyetemen fizetnek tandíjat. A 2025/26-os téli félévben 422 intézmény 22 426 szakot kínált, ebből 2383 angol nyelvű. Nézd meg, hogyan jelentkezz, mennyi egy kollégiumi szoba (átlagosan havi 318 €), és mennyit dolgozhatsz.

Németországban óriási a választék. A Német Rektori Konferencia (HRK) szerint a 2025/26-os téli félévben 422 felsőoktatási intézmény összesen 22 426 szakot kínált. A fő intézménytípusok:
Minden szakot és minden intézményt megtalálsz a HRK Hochschulkompass keresőjében.
A képzés három ciklusból áll:
Egyes szakok nem alapdiplomával, hanem állami vizsgával (Staatsexamen) zárulnak – így tanulható többek között az orvostudomány, a fogorvostudomány, a gyógyszerészet és a jog. Ez általában 4–6 évig tart. Néhány egyetemen még megmaradtak a régi, Diplom vagy Magister Artium fokozattal záruló osztatlan képzések is (4–6 év).
A tanév téli félévből (Wintersemester) és nyári félévből (Sommersemester) áll.
Németország – alapképzés
Németország – osztatlan képzés
Németország – mesterképzés
Németország – doktori képzés
Németországban nincs egységes felvételi rendszer. A szaktól és az egyetemtől függően háromféleképpen jelentkezhetsz:
Határidők: a téli félévre gyakran július 15., a nyári félévre január 15. – de minden egyetem saját határidőt szabhat. A hochschulstart rendszerében a 2026/27-es téli félévre 2026. május 31. volt a határidő, ha 2026. január 16. előtt szerezted az érettségi bizonyítványodat (Altabiturienten), és 2026. július 15., ha később (Neuabiturienten).
Ha EU/EGT-n kívülről érkezel, jelentkezz minél korábban: a tanulói vízum kérelméhez szükséged lesz a felvételi értesítőre, és az időpontfoglalás, illetve a döntés is időbe telik (lásd: Tartózkodás és ügyintézés).
Hogy az érettségi bizonyítványod feljogosít-e a kiválasztott szakra, és milyen dokumentumok kellenek (fordítások, hitelesített másolatok), azt az egyetem felvételi irodáján vagy az uni-assistnél tudhatod meg.
A legtöbb szakon nincs felvételi vizsga. A korlátozott létszámú szakokon (Numerus clausus) elsősorban az érettségi bizonyítvány átlaga számít, és az egyetem saját kritériumokat is hozzátehet, például tesztet vagy interjút.
Az orvos-, fogorvos-, állatorvos- és gyógyszerészképzésre a helyeket a hochschulstart osztja el – a jegyeid mellett az egyetemek által meghatározott kritériumok is számítanak. A művészeti és zeneművészeti főiskolákon alkalmassági vizsgát teszel.
A legtöbb szakot német nyelven oktatják. Az egyetemek általában a DSH-2 vizsgának megfelelő szintet kérik. A Bonni Egyetem például ezeket fogadja el egyenértékűként:
A DSH-t egy németországi egyetemen teszed le, a TestDaF-ot viszont 100 ország több mint 500 vizsgaközpontjában, digitális változatban is. Ha a szakod teljes egészében angol nyelvű, a némettudásodat általában nem kell igazolnod.
A 2025/26-os téli félévben 2383 angol nyelvű szak volt (az összes szak 10,6%-a), de ezek többsége mesterképzés: 1944, szemben az alapképzés 439 szakjával. Ezekhez általában IELTS vagy TOEFL kell. A DAAD International Programmes adatbázisban kereshetsz közöttük.
Az EU/EGT-országok és Svájc állampolgárainak sem vízum, sem tartózkodási engedély nem kell. A lakcímedet viszont be kell jelentened: ha találtál szobát vagy lakást, két héten belül el kell menned a helyi bejelentő hivatalba (Bürgeramt, Einwohnermeldeamt). Bejelentési igazolást kapsz, amely azt mutatja, hogy jogod van Németországban élni. A hivatal néha az egészségbiztosítás és az elegendő anyagi fedezet igazolását is kéri.
Az EU/EGT-n kívüli hallgatóknak általában tanulmányi célú vízum kell, amelyet utazás előtt a hazádban működő német nagykövetségen vagy konzulátuson kérhetsz – sok országban online, a Szövetségi Külügyminisztérium Consular Services Portal oldalán. Ha még a felvételi döntésre vársz, helyette jelentkezői vízumot kérhetsz. Egyes országok – például Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, az Egyesült Királyság és az USA – állampolgárai vízum nélkül is beutazhatnak, és Németországban kérhetik az engedélyt. Érkezés után mindenki máshoz hasonlóan bejelented a lakcímedet, majd a helyi idegenrendészeti hatóságtól (Ausländerbehörde) megkapod a tanulmányi célú tartózkodási engedélyt (a tartózkodási törvény 16b. §-a alapján). A fő dokumentumok: a felvételi értesítő, a nyelvtudás igazolása, az egészségbiztosítás és az anyagi fedezet igazolása – ez általában egy zárolt bankszámla (Sperrkonto) egy évre 11 904 € összeggel, vagyis havi 992 € (2026). Elfogadhatnak ösztöndíjat vagy egy Németországban élő személy hivatalos kötelezettségvállalási nyilatkozatát (Verpflichtungserklärung) is. Figyelem: a Make it in Germany és a Szövetségi Külügyminisztérium 2026-ra évi 11 904 € (havi 992 €) összeget ad meg, de ez az összeg a BAföG hallgatói támogatáshoz kötődik, és a szövetségi kormány által 2026 augusztusában elfogadott BAföG-reform, ha törvény lesz belőle, megemelheti – mielőtt megnyitod a számlát, ellenőrizd az aktuális összeget a német nagykövetségen vagy konzulátuson.
Az egészségbiztosítás Németországban kötelező a hallgatóknak – az igazolására a beiratkozáshoz és, ha EU/EGT-n kívülről érkezel, a tartózkodási engedélyhez is szükséged lesz. Ha egy másik EU/EGT-országban állami egészségbiztosításod van, kérdezd meg a biztosítódat, hogy Németországban is fedez-e; ennek alapja az Európai egészségbiztosítási kártya (EEK). Ha nem, egy állami betegpénztárnál (gesetzliche Krankenkasse) kötsz biztosítást. 30 éves korodig kedvezményes hallgatói díjat fizetsz.
A legtöbb állami egyetemen nincs tandíj az alapképzésen és sok mesterképzésen. Minden hallgató fizet viszont félévi hozzájárulást (Semesterbeitrag) – a DAAD szerint az egyetemtől függően 100 és 350 € között. A Heidelbergi Egyetemen például ez félévente 189,80 € (80 € adminisztrációs díj, 95 € a Studierendenwerknek, 10 € a hallgatói önkormányzatnak, valamint kisebb díjak a városi kerékpárokért és a színházakért).
Kivételek:
Ha EU/EGT-n kívülről érkezel, alaposan nézd meg a kiválasztott egyetem díjait – ezek a tartománytól és az intézménytől függenek.
A Study in Europe portál szerint egy németországi hallgató átlagosan havi 1150 € összeget költ a megélhetésére. A legnagyobb tétel a lakbér, és az árak városonként nagyon eltérnek – München, Frankfurt és Hamburg sokkal drágább, mint a kisebb városok.
A legolcsóbb megoldás a Studierendenwerk kollégiumai: több mint 1700 kollégiumban kb. 197 000 hely, átlagosan havi 318 € rezsivel együtt. Hely viszont nincs elég, ezért jelentkezz, amint eldöntötted, hol tanulsz. Más lehetőség egy szoba közös lakásban (WG) vagy a magánalbérlet.
A Studierendenwerkek menzákat (Mensa) is működtetnek, és tanácsadással, támogatással segítik a hallgatókat. A tiédet a studierendenwerke.de oldalon találod.
Ösztöndíjból elég sok van, de nagy a verseny:
Alapítványoknak és egyetemeknek is vannak saját ösztöndíjaik – érdeklődj a nemzetközi irodán (International Office).
Az EU/EGT-állampolgárok Németországban semmilyen engedély nélkül dolgozhatnak. Figyelj viszont a korlátra: ha a félév alatt heti 20 óránál többet dolgozol, ugyanúgy társadalombiztosítási járulékot kell fizetned, mint egy rendes munkavállalónak.
Az EU/EGT-n kívüli hallgatók a Szövetségi Munkaügyi Hivatal jóváhagyása nélkül évente 140 teljes vagy 280 fél napot, illetve a szorgalmi időszakban heti legfeljebb 20 órát dolgozhatnak. Az egyetemi hallgatói segédmunka nem számít bele ebbe a korlátba. Önálló vállalkozáshoz az idegenrendészeti hatóság jóváhagyása kell.
Diákmunkát az egyetemed karrierirodáján és a Studierendenwerknél találsz. Kutatói állásokat az EURAXESS oldalán keress.
Források: Európai Bizottság – Study in Europe (education.ec.europa.eu/study-in-europe), Eurostat, hivatalos nemzeti portálok, valamint a tanulmányokért és a tartózkodásért felelős hatóságok, Eurodesk, enic-naric.net, tanulmanyokeuropaban.eu. Frissítve: 2026. szeptember.